mindennapok

Gyorsan telnek a napok, rengeteg az intéznivaló.
A hivatalokat járjuk, van ahol átlépnek rajtam csak mert velem vagy és mig a kocsit cipelem fel a lépcsőn addig megelőznek, van ahol előreengednek.
Kórházba kellett vigyelek tegnap, mert a csipőddel volt valami elenőriznivaló. Már nagyon régen éreztem magam ennyire rosszul. A rengeteg ember, Téged is csak a koszos valami emelvényre tudtalak letenni, amire a babákat kell, elöbb még keresnem kellett valamit, hogy mégse arra a szakadt felületre tegyelek amire elötted ki tudja mit tettek. Inkább éreztem magamat marhának, akit terelnek, mint embernek. Persze azért van jó tapasztalat is, mert Nagymamád közbenjárásával sok helyre bejutunk.

Átköltöztünk a lakásba, szokjuk...

Papira még várunk, csak késik...