Ennyiért volt ma kitéve a boltban. Egyszer már vettem, de nem kóstoltuk meg, és ennyiért nem is fogjuk. :)
Ma a csillagjaim megint hadilábon állnak együtt.
Reggel a boltban
Mennék be a kis újrahasználható szatyrommal. Ilyet ma már minden bolt gyárt. Bár én már megszoktam, hogy beteszik nejlonba az árut (van hogy minden darab külön szatyrot kap) és úgy bele a táskámba. Múltkor egyszerüen nem használta a pakoló ember, én kerestem rajta, végül kiderült hogy azt is beletette egy szatyorba. Ez a környezetvédelem.
De hogy derül ki, kérdezem kétségbeesve hol a szatyrom. A pakoló néz a pénztárosra, az a másik pénztárosra, akkor annak elmondom, de teljes a káosz, mire valahogy a kiscsávó rájön mit akarok.
Ma viszont nem akartak beengedni vele. A biztonsagi őr mondta hogy adjam le a csomagmegörzőbe. Én majd felrobbantam a dühtől, hogy egy ilyen irástudatlannak magyarázzam el, hogy ebbe szeretném a dolgokat elvinni. Mondtam hivja a főnököt vagy a managert akit akar én bemegyek, beviszem. Mutattam neki a cég azonos logóját, carrfour, nem látod. Az utamat állta, de végül kikerültem.
Nekünk mindig kalandosak a vásárlásaink.
Aztán kaját vettem a férjem macskájának. Elhoztam egy kartonnal, de nem volt tele, csak 20 volt benne. Mondom a pénztárosnak, ne számolgassa, mert 20 van benne. Nála már a kartondoboz kiverete a biztositékot, mindegy volt. Akkor kiszámolja 21. Égett a fejem hogy itt hisztériázok, azt hiszi még lopni akarok. Hazajövök, csak nem hagyott a dolog, megszámoltam, persze 20.
Az már csak a szánalom tetőfoka, hogy nem lehet a megszokott márkájú fogkefét fogkrémet, babaszappant kapni. Biztos nem rendeltek.
Elhatároztam eztán hogy elviszem Albertet a játszótérre a plázába. Persze zárva volt. Éjfélkor mennék, akkor nyitva lenne.
Megvolt az első földre lefekvős jelenetünk is. Próbáltam nem beleavatkozni az előadásba, úgy csináltam, mintha nem velem lenne ;), de amikor elkezdte nyalogatni a talajt, jobbnak láttam, ha közbelépek. Aztán meguntam, és a buszon vártunk egy órát hazaindulásig.
Persze elvesztettem a fátylam a buszon, de utánamhozták.
Délután a diplomata negyedben tévedtünk el, mert a soför egy idióta volt. Térképem volt a házról, már mikor odaadtam neki, és forgatta, tudtam hogy nagy a baj. A 2. kapun kellett volna bemenni, még a katonékat is kérdeztem ez e a kettes kapu, mutatom is a számot...
A jó dolgok,
Albert mindig segit itthon kipakolni a szatyrom. És nagyon ügyes.
És kaptam egy telefont Viktortól a szülinapomra.
Az a macska a Tied, nem az enyem!!! Ne probaljad ram kenni!
ReplyDelete