születésnapi mulatság

Születésnapon voltunk, ahol zene, játékok és arcfestés is volt. Sajnos az utobbi okaként nem tudtam fényképet késziteni.

Eleinte minden jól ment, amig nem jött az arcfestő. A két legjobb barátját ki is festette, orszlánnak és kutyának. Albert annyira félt tőlük, hogy sirt amikor odajöttek. Ki kellett menni a teremből. Próbáltam visszamenni vele, adtam neki enni, játszott egy másik gyerekkel, és amikor az arcfestettek közeledtek, úgy álltam hogy ne lássa őket. Nem sok sikerrel, mert egyszer csak jött a kisfiú, Albert sirt, majd nyúlt a kezemért, hogy eltakarja vele a szemét.
Akkor hazajöttünk.

Aztán Papival visszamerészkedtünk. Albert még mindig félt egy kicsit, de már azért élvezte a bulit. A pinyátá kinyitásakor kissé ugyan zavarba jött, de aztán már Ő is szedte a cukorkát és a lehulló játékokat.

Egy játékot talált végül, ami egy magnó és mikrofon, de elég rossz minőség. Már több helyen másnap eltört, pedig Ő vigyáz a játékaira (ami főleg abból áll, hogy még nem fedezte fel, hogy lehet máshogy is játszani velük). Szóval nagyon oda van ezért a kis vacakért, de nem találtam olyat a boltban amivel helyettesitheném, és már nem sokáig húzza.

Viszont a buli élménye még két nap megmaradt, ugyanis 2 percenkét mondta hogy John, és mutatta hozzá az oroszlánt. Végül ma reggel találkoztunk a fiukkal, és Albert látta hogy az elváltozás nem maradandó igy játszottak egy jót.