A hetünk nagyon plázásra sikerült.
Egyszer elmentünk a baba-mama csoporttal kávézni, és megnézni a H&M megnyilt boltját. Vettem egy tök jó kalapot, majd a kis William mamája felhivta a figyelmem, hogy Brad Pitt kisfia is hasonlót hord. Már amugy is rendelkezünk ugyanazzal a tipusu autós üléssel, amivel ők. Erre úgy jöttem rá, hogy az ÚJSÁGBAN reklámozták; vegyük meg mert Brad Pitt is ezt vette, és akkor látom, hogy mi már ezzel rendelkezünk, és valószinüleg Ők lehettek akik leutánoztak minket.
A kalapot amugy egy neves eseményre szánom, a GYÉMÁNTLAKODALOMRA. (nem a mienkre)
Ezt követően szembesültem vele, hogy mennyire szétszort vagyok, bár tudom hogy szülinapi zsurra megyünk, ajándékot nem vettem. Ezért tegnap este ki kellett mennem. Úgy haragudtam magamra, és sajnáltam a picurt. Miután megvettük az ajándékot és még bőven maradt két óránk nézelődni. Sejteni lehet hogy ezt valaki kevésbé élvezte. Azonban a éttermeknél, minden férfinak integetett az eladó és takaritószemélyzet közül. Azok persze imádták, és nem győztek vissza integetni. Szerencsére a puszidobás elmaradt, mert az elég ciki.
Ha kiveszem a kocsiból, valaki mindig bohockodik vele, igy haladni nem lehet. De a kocsiban meg nem akar megmaradni. Akkor szoktunk neki bérelni kisautót, bár a bérlő csak este van nyitva. A ngyobb baj, hogy 15 perc a türésidő a kisautóban. De ha visszaviszük, már akar másikat választani.
Ahol az ajándékot megvettük, eléggé kezelhetetlen lett a szituáció. Ha rászoltam,
"ehhez ne nyúlj", az eladó azonnal, hogy nem baj, vegye csak le, még oda is adta, ha valamit nem ért el. Végül ajándékot kapott, amit valószinüleg én fogok hordani.
No comments:
Post a Comment